Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Madarász túra a Bél-kőn

2013.02.13

img_6587.jpg

 Ezen a szombaton az MME Bükki Helyi Csoportja a Bél-kőre invitálta az érdeklődőket Balázsi Péter szervezésével. Hogy a hely egyéb erényeiről ne szóljak, a hegyorom már önmagában is lenyűgöző látványa mellett télen itt telelő különleges madárvendégekkel találkozhat az idelátogató (többek közt hajnalmadár és havasi szürkebegy is megfordul itt), őket terveztük mi is felkeresni és nem is kellett csalódnunk.

Reggel 8 órakor indultunk Egerből Bélapátfalvára, a szemfülesek már a buszból megfigyelhettek egy, a település közelében köröző vándorsólymot. A buszról leszállva felfelé vettük utunkat a hegy tetején elterülő régi bánya felé. A talpunk alatt ropogó hó, a lakott területek zajától mentes erdő és az utunk során folyamatosan szállingózó hóesés igazán különleges hangulatot adott a túránknak. Elérve a bányát egy kis csapat havasi szürkebegyet figyelhettünk meg, illetve egy másik téli vendégünk, a gatyás ölyv is megmutatta magát. Az egyik bokros részről néhány szarvasünő ugrott fel riadtan és futott el nem messze tőlünk. Egy róka és egy mókus színesítette a megfigyelt emlősök listáját. Letekintve a hegytetőt szegélyező sziklafalak tetejéről a velünk egy magasságban repülő hollók légi bemutatója nyújtott lenyűgöző látványt. Némelyik a közeli fák ágain tollászkodva-nyújtózkodva szinte pózolt a fényképező kedvűeknek. Bár a várt hajnalmadár sajnos nem bukkant fel, lefelé menet az egyik sziklafalon néhány hamvas küllővel találkoztunk, a ciszterci apátság templomának egyik ablakában pedig egy pihenő macskabaglyot is megfigyelhettünk, amire a süvöltők riasztása hívta fel a figyelmünket. 

img_6599.jpg

Visszatérve Bélapátfalvára elfáradva, de számos élménnyel gazdagodva szálltunk fel az egri buszra.

img_6612.jpg

Eddig szólt a hivatalos változat Esztertől, és most jöjjön Gergő kiegészítése!:)

Én viszont csak a busz lépcsőjén vettem észre, hogy az irattárcámat reggel egy bolt pénztáránál hagytam, így némi futás után a visszakapott tárcával együtt a 08:20-as busszal igyekeztem a többiek után, akiket az apátságnál értem el, ahol épp reggeliztek. Ők így persze lemaradtak a Szarvaskőnél a patakban halak után leső szürke gémről. Egerben még nem volt hó, Bélapátfalva felé egyre többet láttunk, a hegytetőn már néhol a bokáig ért. A havat a felélénkülő szél fújta a szemünkbe, és ha nem nevetünk annyit az egymást ugrató poénokon, anekdotákon, akkor nem mászunk olyan lelkesen, sziklagörgetegen át fel a párkányra, ahol a körülöttünk objektívekhez, távcsövekhez már túl közel repkedő hollók legalább olyan kíváncsian figyeltek minket, mint mi őket.

img_6602.jpg